A hétvégén folytattuk a nem olyan rég megkezdett ismerkedésünket és barátkozásunkat a natúr borokkal. Ezúttal a Grand vin de Barnag legújabb évjáratából bontottuk ki a DZSÚZ 1 névre keresztelt szűretlen, derítetlen kékfrankost. Érdekes és figyelemreméltó borról van szó, és bár továbbra sem vagyunk a natúrborok rajongói, azért az ilyen tételeknek köszönhetően szépen lassan közelednek az álláspontok.

A már színében is elképesztően üde és friss bor megdöbbentően élénk rubin színben pompázik, a koronazár felpattintása után azonnal az orrunkba mászik a bort illatában és ízében is meghatározó két illatjegy. A bontás utáni minimál szén-dioxid nem konstans, és amíg rájövünk, hogy mi az az ismerős és végtelenül izgalmas illat, amit már a kezdetektől érzünk, addigra el is illan a, de legalábbis 5 perccel a nyitás után már nem volt sehol a bubi. Gyümölcsöket tekintve magasan dominál a meggy, annak is a már préselt verziója. Igen, itt jössz rá, hogy a meggylé volt az a nagyon ismerős, de még mindig az illatnál tartva, van ott azért még valami: kis tejkaramell, még kevesebb vanília és egy leheletnyi marcipán.

Ízben is hozza a friss meggylét a DZSÚZ 1, savait tekintve egyáltalán nem azt kapjuk, amit elvárnánk, vagy amit inkább megszokott a hagyományos (natúrbor fanok szerint konvencionális) vörösborokon edződött ízlésünk. Még a könnyűnek, jóivásunak mondott vörösöknél is jóval frissebb, élénkebb, vibrálóbb savakkal találjuk szembe magunkat, amelyre minden bizonnyal rávágnánk máskor, hogy csikó még ez a bor! Ebben az esetben egyszerűen csak azt mondjuk, hogy ez bizony az a naturális savgerinc, amely valóban szemtelenül fiatal (2019-es kékfrankosról van szó, azért ezt nem szabad elfelejteni), de ezzel együtt karcosnak semmiképp sem mondhatjuk, annál inkább kerek és (tényleg ez jutott eszembe) kedves ez a bor. Dacára az elképesztő frissességének, nagyon szép lecsengéssel bír a DZSÚZ 1, és itt válik egyértelművé, hogy a fanyar és édes ízek játékát a túlérett meggy és a frissítően savas cigánymeggy tánca okozza.

Nagyon érdekes élmény volt a DZSÚZ 1, és még azzal együtt is azt mondjuk, hogy találkozunk még, hogy azért továbbra is jobban bejönnek a hagyományos eljárással készült borok. Ugyanakkor kellemes gondolat, hogy a legmelegebb nyári napon megbontunk az árnyékban egy 10°C körülire hűtőtt palackot, és persze kaphat belőle bárki, aki arra jár, de akkor sem fogunk kétségbeesni, ha megmarad kettőnknek ez a kiváló natúr kékfrankos. A DZSÚZ 1 szűretlen és derítetlen, spontán erjedt 500 literes tölgyfahordóban, fogyasztás előtt felrázandó, alkoholja 13,5-es, de ebből szinte semmit nem fogsz érezni, a vásárlásával pedig nem árt iparkodni, mert összesen 560 palackkal töltött le belőle Szilágyi Bence, a borász.

Fotó: Anna Gellér Photography

A címlapon Pieter Bruegel flamand festő rézkarca, a Torkosság látható 1558-ból, ez egyben a Grand vin de Barnag borok címkéinek az alapja is.

Ha meg akarod venni a DZSÚZ1-et, akkor a keresd a borászt a Facebookon, ha pedig érdekelnek az érdekes, ritka, mondhatni vintage borok, akkor pedig iratkozz fel az Onwine Club hírlevelére. Kb. havonta küldök borlistát, de most például egy olyan Badacsony kartonon dolgozom, amelybe igazán szép és ritka borokat pakolok. Plusz még cikkeket, sztorikat, interjúkat, kóstolójegyzeteket is küldök főleg, úgyhogy ha minderre kíváncsi vagyok, akkor csak iratkozz fel a hírlevelemre:

_IDE KATTINTVA_